 |
| Gyöngyi lovas falvédője |
 |
| Zselykéé |
Szó szerint és képletesen is. Kezdünk belerázódni a babás hétköznapokba újra. "Hatalmas" lakásunk újra kellett rendezni, hogy mindenkinek legyen helye, ezért szobát cseréltünk, a gyerekeké lett a nagyszoba, így van helyük játszani, miénk lett a kisszoba, benne a babaággyal. És végre valahára fölkerültek a falvédők is, amiken már hónapokat dolgoztam, néha elő-elővettem. Most hogy fix helye van mindennek lehet dekorálni. Azért is kedves a szívemnek a két falvédő, mert a nagymamám készítette rajta a hímzéseket, közös munka, így mindig eszembe jut, ha rájuk nézek. Sajnos ő már nem érhette meg a 4. dédi születését, de a keze munkája (is) emlékeztet rá. Nagyon szeretem az egyedi, különleges tárgyakat, amiknek története, hangulata van. Ezért is imádom a Meskát nézegetni, sok olyan dolgot láttam az alkotóknál, ami rögtön megfogott. Persze vásárolni ritkán szoktam, de most jön onnan karácsonyi ajándék. Az ékszerek és a babák a kedvenceim, van egy csomó patchwork is, lehet ötletet lopni. Szóval szépül a lakás, a gyerekek is nagyon jól érzik magukat a patchworkök között, mert persze takaró, párna is készült már nekik. Évek óta kedvenc színem a bordó, ez látszik is a lakás színeiben, meg a lányok ruháin . Most új színként bejött a narancssárga, szintén régi színem a lila. Valahogy a bordót sose tudom megunni, észre se veszem, de valahogy mindig ehhez a színhez nyúlok ha varrásról van szó. Nem csoda, hogy a két új falvédő is bordó alapszínű. Egyébként azzal biztatom magam, hogy milyen jó a kis lakás: nem tart sokáig a takarítás, alacsony a rezsi, a gyerekek megtanulnak alkalmazkodni, kicsi az ökológiai lábnyomunk. Azért nagy álom a kertes ház, remélem megadatik előbb-utóbb. Addig is marad a lakáson belüli kreatívkodás.
